Éva

Az első sétám élménye a szépséges Éva kutyával, talán az ő első sétája is volt mióta a menhelyre érkezett, sajnos kegyetlen körülmények közül.

A legbájosabb kutya teremtmény, akivel valaha sétáltam. Egyelőre félénk, de ugyanakkor maximálisan nyitott az emberek felé, más kutyák irányába kíváncsi. Zaklatott múltja ellenére nem kell elkülönítve laknia egy másik kutyával jól megértik egymást, séta közben is jellemző rájuk a bohókás játék. Minden új volt neki a nekünk szokásos sétakörön, minden szag, minden fa, bokor és fűszál mérhetetlenül érdekes volt. Nem volt nehéz séta, bájosan baktatott, hozzám simult és simizésre várt kilógó nyelvvel, széles mosollyal ez a fiatal és formás kutyalány. Azonnal végem lett, a teljes szívem és figyelmem az övé volt a séta alatt. Összebújtunk, játszottunk, kocogtunk, és gátlás nélkül élveztük egymás társaságát, csak az újdonság miatt elő-előbújó bátortalansága emlékeztetett arra, hogy ez az első sétánk. Alig várom már a következőt, hogy még jobban megismerjük egymást. Illetve – összeszorult szívvel – de nem szabad várom, mert Neki az lenne a legjobb, ha nem velem sétálna, hanem a végleges gazdijával.

Éva kertbe való kutya, hideg napokon és éjszakákon kötelezően lakásba beengedési lehetőséggel. Fiatal kora miatt a kerti lét mellett szüksége van a gazdis sétákra, gond nélkül akár kellemes túrák boldog résztvevője lehet. Nagy szüksége van a gyengéd szeretetre és a tanításra. Végtelenül bájos teremtés, igazi csajszi, csak imádni lehet első perctől kezdve.