Állat és Természetvédők Budaörsi Egyesülete

Ha valaki őrkutyát keres, az állatvédők erősen elgondolkoznak… Nagyon kellene a hely a menhelyen, ott van az egy éve beragadt, örökbeadhatatlan, hatalmas kan, elmehetne, kiszabadulhatna a menhelyről, de vajon milyen élete lesz annak a kutyának, mennyit foglalkoznak majd vele, ki viseli gondját, ki eteti, ha beteg, kap-e állatorvosi ellátást, vagy csupán egy nyomorult ketrecben hergelik az alkalmazottak napközben, éjszaka pedig egyedül, fájdalmasan vonyít a Holdnak.

Nehéz kérdés, nehéz döntés. A nagytestű, keverék kan kutyák jórészt örökbeadhatatlanok ma kis hazánkban, és ezek a szerencsétlen, ok nélkül a kutyatársadalom perifériájára szorított, de ugyanúgy érző lényeknek az őrkutyaság lehetne egy kiút a sintértelepek nyomorából, a halál torkából vagy a menhelyeken eltöltött hosszú, sokszor unalmas évek rabságából. Ha már szerető gazdi nem jut nekik, legalább egy kényelmes kennel és éjszaka némi szabadság juthatna nekik… De még ez sem adatik meg a legtöbb esetben a magányos őrkutyáknak.

Álljon itt egy mintaértékű példa, hogyan is lehet emberségesen, szeretettel, megbecsüléssel tartani az őrkutyát, aki védelmezi értékeinket, éberen vigyázza javainkat.

Fél évvel ezelőtt egy kedves hölgy jelentkezett a Budaörsi Állatmenhelyen, hogy őrkutyákat szeretne választani a Jáner Hús Feldolgozó üzemének telephelyére. Átfutottak a fejünkben a rossz tapasztalatok az őrkutyák sanyarú sorsáról, de meghallgattuk a hölgyet, elbeszélgettünk vele, láttuk, milyen szeretettel nézegeti a kutyákat a menhelyen, megfontoltan választ és egyre inkább körvonalazódott bennünk a gondolat, hogy talán mégsem lenne olyan rossz dolga Náluk a kis védenceinknek. A hölgy kiválasztotta Kajlát és Oszkárt. Mindketten már egy jó ideje a menhelyen éltek, és mi bármennyire is szerettük őket, valahogy senki sem akart komolyan felfigyelni eddig rájuk. Úgy döntöttünk, megpróbáljuk, és ha esetleg mégsem lesznek a kutyák rendesen tartva, majd visszahozzuk őket a menhelyre.

Aztán kaptuk az első levelet, már aznap: „Sziasztok! Örömmel újságolom, hogy a ma elhozott Oszkár és Kajla kutyus szerencsésen megérkezett új otthonukba! Minden rendben volt az úton hazafele, már izgatottan várták, hogy hova is lesz az utazás! Már felfedezték a területet, ami rendesen ki is fárasztotta őket! Volt egy kis mozgás itt a telephelyen, addig bekerültek a kenneljükbe, amit már teljesen birtokba vettek, Kajla az egyik házat, Oszkár meg hűen őrizte Őnagyságát! Nagyon boldog kutyusok már így az első napon is! Játszanak, futkároznak, ismerkednek az új környezettükkel! A hét folyamán küldök képeket róluk, és hogy milyen klassz helyre is kerültek! Szép napot Mindenkinek!”

Majd a következőt néhány héttel később: „Sziasztok! Oszi és Kajla üdvözöl  Mindenkit! Nagyon jól érzik magukat, most már elmondható, hogy belakták helyüket! Nagyon ügyesek, szófogadóak! Volt már egy-két alkalom, hogy megszöktek mikor nyílt a kapu, de hívásra vissza is jöttek. Nagyon aranyosak, és nagyon megszerették egymást! Hatalmasat játszanak, kötekednek egymással, tényleg jól érzik magukat. Oszinak meg volt az első betegsége is, valami megszúrta a pofiját, szépen bedagadt, úgyhogy majdnem két hétig jártunk szuri kúrára. Megkapták mindketten a kötelező oltásukat is, mert Kajlának lejárt a múlt héten, de Oszi is be lett oltva, hogy ezentúl egyszerre tudjuk vinni őket. Egy szóval tényleg jó kutyusokat sikerült választani, nagyon meg vagyunk velük elégedve! Egy pár kép rólunk! Üdvözlettel: Oszkár és Kajla”

És a következőt: „Sziasztok! Küldök egy-két új képet a kutyusokról!Nagyon jól vannak, most már teljesen megszokták az új helyüket. Már kapunyitáskor se akarnak kilógni! Oszkár élvezi a tó örömeit, imád fürdeni! Igaz el lett kerítve, de azért naponta többször is bemegyünk és Ő mindig elmerül a habokban! Kajla nem szeret belemenni, Ő vigyáz  a szép bundájára!Munkájukat szuperül ellátják, ha idegen közeledik, már egyből jeleznek, és aki nem szimpatikus nekik, azzal meg is tartják a kellő távolságot! Örülünk nekik nagyon, szép és okos kutyusokat sikerült kiválasztanunk! Remélem a többi kutyus is talál magának új otthont, és szerető gazdikat!”

Nos, azt hiszem, kiskutyáinknak - bár őrkutyák – boldog és kiegyensúlyozott életük van, foglalkoznak velük, szeretik őket. Meggyőződésem, hogy a dolgozók munkamorálját is javítja, ha néha kimennek és megsimogatják a két kutyát, miközben szívnak egy kis friss levegőt. Reménykedünk benne, hogy belátható időn belül a cégek többsége követi a Jáner Hús Feldolgozó üzemének jó példáját és őrkutyáikat nem csak olcsó riasztóberendezésnek tartják majd, hanem megbecsült alkalmazottnak és jó barátnak!

Roznyik Bernadett további képei Osziról és Kajláról

Minden örökbeadott kutyusunkról nagy szeretettel és örömmel fogadjuk, sőt várjuk a beszámolókat, fényképeket! J