Egy rossz nap végén végy elő egy olyan gazdisodó sztorit, ami valamitől különleges, s máris jobban érzed magad
Valahogy így volt ez ma is.
Aba története egy a sok közül, de mégis megismételhetetlen és a maga módján egyedi.
Aba cicánk egy a sok tucat, átlag cirmos nőstények közül. Kölyöknek sem kölyök, ráadásul évek óta a menhelyi cicatársadalom oszlopos tagja, olyannyira, hogy ő az egyes sorszámmal nyilvántartott cicánk! Ugyan elsőként szalad a kifutóba érkezőhöz, de mégis annyira átlagos, hogy valahogy mindenki átsiklott felette.
Aztán egyszer csak jött valaki, és egymásra találtak. És most már a gazdis visszajelzést olvassuk. Hát egy könnycseppet megérdemel ez a történet is….
Olvassátok szeretettel!
“……Örömmel tudatjuk, hogy Aba cica igen jól bevált! A kutyával nagy barátságban vannak, tisztogatják egymást. A nagymamám napi egéradagját is rendben előadja, mamám legnagyobb megelégedésére.
Ma vittem neki egy pár hétre elég tápot – ízlett neki, de nem tudott egy egész alutasakost (falatkák) sem megenni, azaz tényleg rendesen eszik nélkülem is.
Földön imádja ha simogatják, de a felvételtől még tart. Van jó kis napközbeni alvóhelye, megszerette a házat és közvetlen környékét, a mamám hangjára azonnal megy. És NAGYON tetszik a mamámnak – azt mondta, ilyen jó macskája még sosem volt!…………..”
ILYEN JÓ MACSKÁJA MÉG SOSEM VOLT
Abának és Nagymamának sok boldog együtt töltött évet kívánunk!